Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...helye szerinti tagállam joghatósága alá, ennek következtében a külföldi magánszemély után jelenleg már Magyarországon kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesíteni. Amennyiben elfogadjuk, hogy a külföldi személy a magyar cég ügyvezetését továbbra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Végelszámoló nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatási kötelezettsége

Kérdés: Egy betéti társaság végelszámolása 2009. április 22-én megkezdődött, a végelszámoló a társaság beltagja. Van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a nyugdíj-biztosítási szerv felé a végelszámolónak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad az Országos Nyugdíj-biztosításiIgazgatóság által kiadott tájékoztató, amelyet az alábbiakban közlünk:A végelszámolók nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatásikötelezettségét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbiek okán tehát helytelen volt.Annak a körülménynek, hogy a beltag végelszámolónak nincs máshol heti 36 órásmunkaviszonya, a biztosítási kötelezettségére nézve nincs kihatása, ígykijelentésének nincs akadálya. Úgy véljük, hogy ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Egyéni vállalkozói tevékenység minősítése

Kérdés: Tevékenységét kezdőnek minősül-e az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenység kezdetét követően 1 évig táppénzes állományban van, és utána újra dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...napot magában foglaló év utolsó napjáig minősül.Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-a alapján a biztosítási kötelezettsége kezdő napjától áll fenn, ami a Tbj-tv. 10. §-a szerint a vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...működését a cégbejegyzést követő napon kezdheti meg. Ekkor szűnik meg tehát az egyéni cég. Ezzel párhuzamosan az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a Tbj-tv. 10. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói igazolvány visszaadásának napjáig áll fenn....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem terjed ki rájuk a biztosítás, megbízási díjuk nem képezi járulék alapját.Ha nincs Boszniában főállásuk, akkor biztosítási kötelezettségüket a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapulvételével kell elbírálni: azaz, ha ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 30. napja közötti időszakban a felperes havi díjazásban részesülő saját jogú nyugdíjas ügyvezető tagja utáni társadalombiztosítási kötelezettséget – munkaszerződés hiányában – 1998. június 16. napjától nem a gazdasági társaságokról szóló 1998...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.