10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
2. cikk / 10 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 10 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
4. cikk / 10 Bíróság által megítélt összegek
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
5. cikk / 10 Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
6. cikk / 10 Adószámos magánszemély közterhei
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie, és milyen bevallásokat kell elkészítenie annak a szabadfoglalkozású műszaki tervezőnek, aki megbízási szerződés alapján dolgozik egy cégnél, a 10 százalékos költséghányad-elszámolást választotta, és nincs főfoglalkozása? Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a megbízónak?
7. cikk / 10 Olasz ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
8. cikk / 10 Üdülési csekk
Kérdés: Hogyan lehet hozzájutni az üdülési csekkhez, a munkáltatónak milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek?
9. cikk / 10 Gépjárműoktatók jogviszonya
Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
10. cikk / 10 Utólag kifizetett megbízási díj
Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
