Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell a személyijövedelem­adó-előleg levonását teljesíteni.A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem késedelmi kamata nem számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell az adóelőleg levonását teljesíteni. A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem és annak késedelmi kamata nem számítanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni.E paragrafus előírásai értelmében a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nemkötelezett külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járójogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetettjárulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Pókeren nyert összeg járulékkötelezettsége

Kérdés: Van-e valamilyen járulékvonzata a pókeren nyert összegnek?
Részlet a válaszából: […] ...és lebonyolítója, illetőleg a pókerjátékos közöttlétrejövő kapcsolatban a foglalkoztató-munkavállaló pozíció nem értelmezhető,és biztosítási kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszony nem jönlétre, így a "tevékenység" eredménye, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban kell állniuk azMt. rendelkezéseivel. A munkaviszony keretében foglalkoztatott hajléktalanszemély a munkaviszony fennállása alatt biztosítási kötelezettség alá tartozik,utána a családi házat építtető magánszemélyt mint munkáltatót adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint nem kell azadott adóévi adóalap megállapításánál az adózás előtti eredményt megnövelni abiztosítás díjával, ha a biztosított – a szakképző iskolai tanuló mellett – azadózóval munkaviszonyban, vagy önkéntes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Magyar cég külföldi állampolgárságú képviselőjének jogállása

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?
Részlet a válaszából: […] ...következően a német magánszemély anémet társadalombiztosítási rendszer hatálya alá fog tartozni, ezért az utánakeletkező társadalombiztosítási kötelezettségeket is a német szabályok szerinta németországi társadalombiztosítási szerv felé kell teljesíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Magánerős építkezésen dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Mi a teendője annak a magánszemélynek, aki családi háza építésekor bejelentés nélkül alkalmazott munkavállalókat? A munkaügyi ellenőrzés során "fekete-munkaerő" alkalmazása miatt megbüntették a magánszemélyt, és munkaviszonynak minősítették a foglalkoztatást. Hogyan teheti meg a bejelentést adószám nélkül, tekintettel arra, hogy az APEH magánépítkezésre nem tud adószámot adni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 44. § (3) bekezdése értelmében a foglalkoztatónaka biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art. 16.§-ában foglaltaknak megfelelően az adóhatóságnak kell teljesítenie. A Tbj-tv.4. § a) pontja értelmében foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...15 napos határidőt is a kifizetés napjától kell figyelembe venni,azaz a bejelentést az adóköteles és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeteredményező kifizetéstől számított 15 napon belül lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.