9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
2. cikk / 9 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
3. cikk / 9 1953-ban született személy
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
4. cikk / 9 Ellátások külföldi szülés esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytisztviselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a kiesett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
5. cikk / 9 Szolgálati idő megváltása
Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?
6. cikk / 9 Terhességi-gyermekágyi segély alapja
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, ha igen, akkor mi alapján fogják azt számítani annak a nőnek az esetében, aki 1995. december 10-től 2008. október 6-ig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett, 2008. október 7-től 2008. november 19-ig passzív táppénzen volt, 2008. november 20-tól 2009. január 4-ig nem volt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, 2009. január 5-től pedig regisztrált álláskereső? A munkavállaló 2004. december 15-től 2005. május 9-ig TGYÁS-ban, 2005. május 10-től 2007. január 10-ig GYED-ben, 2007. január 11-től 2008. január 10-ig GYES-ben részesült, és 2009. június 4-re várja második gyermekét. Biztosítási időnek számít-e a munkaviszony alatti táppénz, illetve a passzív táppénz időszaka?
7. cikk / 9 Szülés GYED, GYES ideje alatt, a határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: A jelenlegi jogszabályok alapján 2010-ben vagy 2011-ben, a GYED vagy a GYES folyósítása alatt történő szülés esetén mely esetben lesz jogosult újabb terhességi-gyermekágyi segély, GYED folyósítására az a 2008. január 2-ától biztosított nő, akinek határozott idejű szerződése 2009. április 30-án lejár? Az első szülés várható időpontja 2008. szeptember 20. Terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult az illető, mert mindkét ellátásra való jogosultsága a biztosítása fennállása alatt kezdődött, és a jogosultsághoz szükséges további feltételekkel rendelkezik. Jogosult lesz-e az említett pénzbeli ellátásokra, ha a második szülés az álláskeresési támogatás folyósítása alatt történik, vagy jogosultságot csak abban az esetben szerez, ha újból munkaviszonyt létesít legalább 180 napra?
8. cikk / 9 Biztosítottak bejelentése határozott idejű munkaszerződés esetén
Kérdés: Terheli-e bejelentési kötelezettség az OEP és a munkaügyi központ felé azt a munkáltatót, amely határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatja nyugdíjas munkavállalóit (pl. 2006. január 1-jétől december 31-éig), és ugyanezekkel a dolgozókkal 2007. január 1-jétől is szeretnének új, határozott idejű munkaszerződést kötni?
9. cikk / 9 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
