Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Magánszemély megbízó

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.Ebből következően, ha egy magánszemély biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít egy munkavállalóval, foglalkoztatóvá és egyben kifizetővé válik. Ez utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj-tv. 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A Tbj-tv. 13. §-ának b) pontja úgy szól, hogy a Tbj-tv. rendelkezéseit a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az előbbiek szerint a negyed­évben maga köteles. A kérdésben szereplő személy társadalombiztosítási kötelezettségének elbírálásához szükséges releváns adatokat – pl. a jogviszonyt, amelynek keretében a munkát végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre irányadó szabályok szerint kell a személyijövedelem­adó-előleg levonását teljesíteni.A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem késedelmi kamata nem számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...kell a jövedelmet meghatározni, és az így meghatározott adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem után kell – a biztosítási kötelezettség fennállásától függően – a járulékokat vagy a 27 százalékos ehót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Mérkőzésvezetők közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?
Részlet a válaszából: […] Versenybírók díjazása esetén önálló tevékenységből származóbevételről – megbízási díjról – van szó. Ez a személyi jövedelemadótekintetében azt jelenti, hogy az adóelőleg alapját képező jövedelemmeghatározása során 10 százalék költséghányadot, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...ahhoz, hogy a felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem látócsőbe kerüljön, személyes munkavégzésre van szükség. A biztosítási kötelezettség meghatározására akkor kerülhet sor, ha a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.