Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...nem befolyásolja, hogy a munkavállaló időközben nyugdíjassá vált.A Tbj-tv. 18. §-ának (5) bekezdése értelmében járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott), járulék-alapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...álló biztosítottaknak, másrészt az ügyvezetői minőségükre tekintettel egyidejűleg társas vállalkozóknak is, azaz egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyeknek minősülnek.A Tbj-tv. a több biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
Részlet a válaszából: […] ...kívül eső munkakörben heti 20 órás munkaviszonyban is közreműködik a társaságban.A Tbj-tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítási kötelezettséget valamennyi jogviszonyban külön-külön kell elbírálni.Ez a munkaviszony esetében egyértelműen fennáll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Hallgatói munkadíj

Kérdés:

Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?

Részlet a válaszából: […] ...eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...esetében nema munkaidő, hanem a kereset összege határozza meg a megszerzett szolgálati időmértékét. Amennyiben ugyanis a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete,jövedelme nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis az uniós szabályok,míg a legutóbb említett személyi kör esetében a szociálpolitikai megállapodásokfelülírhatják a Tbj-tv. biztosítási kötelezettségre vonatkozó előírásait(Tbj-tv. 13. §). Biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban kell állniuk azMt. rendelkezéseivel. A munkaviszony keretében foglalkoztatott hajléktalanszemély a munkaviszony fennállása alatt biztosítási kötelezettség alá tartozik,utána a családi házat építtető magánszemélyt mint munkáltatót adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Teljes szolgálati időnek számít-e, ha valaki alkalmazottként napi 6, illetve 4 órát dolgozik, de munkabére eléri vagy meghaladja a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos az ún. arányosan elismerhetőszolgálati időre vonatkozó szabály, amely arról rendelkezik, hogy amennyiben abiztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében elért,nyugdíjjárulék-alapot képező keresete a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...melyek szerint a munkavégzésreirányuló jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kellelbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál afoglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.
1
2