Betéti társaság egyedüli beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Valóban módosítania kell több évre visszamenőleg a társasági szerződést annak a betéti társaságnak, amelynek munkaviszonyban álló beltagja 40 éves jogosultsági idő elérése után április 8-ától igénybe kívánja venni a kedvezményes nyugdíj lehetőségét, ezért április 7-én közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát, a nyugdíjbiztosítás viszont mindezzel összefüggésben a társasági szerződés módosítását kéri arra hivatkozással, hogy az egyedüli beltag nem láthatta volna el munkaviszonyban az üzletvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] ...– társas vállalkozónak minősült.Ez a nyugdíjjogosultsága tekintetében érdemi változást nem jelent, hiszen a munkaviszonyhoz hasonlóan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, és szolgálati időnek minősül. Sőt, ebben az esetben a jogviszony megszüntetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag

Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
Részlet a válaszából: […] ...– illetve az ezzel járó üzletvezetői státusz – nemkeletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt, és – jövedelem híján – egyébbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt sem.2012-től azonban mindez jelentősen megváltozik. Egyrészt a Tbj-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása

Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszából: […] Az említett betéti társaság üzletvezetője tevékenységét(amely nem minősül személyes közreműködésnek) a Gt. 22. § (3) bekezdésértelmében választott tisztségviselőként láthatja el. A választotttisztségviselőre [a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapján] abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Betéti társaság nyugdíjas beltagjának jogállása

Kérdés: Milyen jogviszonyban kell állnia egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, ha ő az üzletvezető, nincs több üzletvezetésre jogosító tag, és a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy munkaviszony keretében látja el a tevékenységét? Kell-e nyugdíjjárulékot vonnia a havi 30 000 forint összegű díjazásából?
Részlet a válaszából: […] ...22. § (2) bekezdése alapján] választott tisztségviselőnek,járandósága pedig tiszteletdíjnak minősül.A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségét aTbj-tv. 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell elbírálni. E szerint akkorterjed ki rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...részt vesz a társaság tevékenységében, ésezért díjazásban részesül, akkor az ezekre vonatkozó szabályok szerint kellbiztosítási kötelezettségét elbírálni, és utána az általános szabályok szerinta járulékokat megfizetni, – nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Bt. üzletvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
Részlet a válaszából: […] Nem maradhat. Az új Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében nemminősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása,melyből következően az üzletvezető nem tekinthető társas vállalkozónak. Ekizáró szabály alól a jogszabály 334. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát,illetve naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.Az érintett biztosítási kötelezettségét tehát egy egyszerűosztással kell elbírálni: tiszteletdíját el kell osztani a megválasztásától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Beltag minimumjárulékai

Kérdés: Kell-e saját maga után járulékokat fizetnie annak a bt.-beltagnak, aki a bt.-ből jövedelmet nem vesz ki, és máshol van heti 22 órás munkaviszonya? Ha igen, akkor a 125 000 forintos minimum-járulékalap, vagy csak a minimálbér után kell megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben említett bt.-beltag a társaságbanszemélyesen nem működik közre, akkor vele kapcsolatban járulékfizetésikötelezettség nem merül fel. Az üzletvezetői tevékenység 2006. július 1-jétőlnem minősül személyes közreműködésnek. Az üzletvezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] A csatlakozást követően a 1408/71. EGK rendelet határozzameg, hogy az EGT-állampolgár melyik ország jogszabályai szerint válikbiztosítottá. Főszabály szerint annak a tagállamnak a jogszabályi hatálya alátartozik, amelynek területén foglalkoztatják. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Betéti társaság beltagjának minimumjárulékai

Kérdés: Pontosan milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha nem akar jövedelmet felvenni, de a minimálbér után megfizetné a járulékokat? Hogyan kell elszámolni a fel nem vett jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában is aminimálbér alapulvételével teljesíteni kell. Mindez azt is jelenti, hogyszemélyes közreműködés hiányában biztosítási kötelezettség nem jön létre, ezesetben pedig a tag után járulékot fizetni nem kell, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.
1
2