Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...kereseti korlátot érinti: a Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az említett ellátások valamelyikében részesülő személy biztosítási kötelezettségből származó tárgyévi társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme nem haladhatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Újra folyósítható a korhatár előtti ellátás annak a személynek, akinek az esetében jelenleg szünetel a folyósítás, mert közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, amely 2022. június 30-án megszűnik? Az érintett megbízási jogviszonyban is dolgozik, és a két jogviszonyából származó jövedelmének együttes összege meghaladja a 3,6 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] ...hely is korlátozza. Egyrészt a 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelme az adott évben meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell számolni a korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátját, ha az érintett 2021. március 10-től kapja az ellátást, arányosan, vagy ebben az esetben is a minimál-bér 24-szerese a maximumösszeg? A kereseti korlát számításánál figyelembe veendő a mezőgazdasági őstermelőként fizetendő járulék?
Részlet a válaszából: […] ...24-szeresének, hanem 18-szorosának megfelelő összeg, amely 2021-ben 18 × 167 400 = 3 013 200 forintot jelent. Tehát, ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelme eléri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszából: […] ...17-étől szeretné igénybe venni a nyugellátást, akkor október 16-ával kell megszüntetni a munkaviszonyát, október 17-én nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, de akár már október 18-ával ismét létesíthet jogviszonyt. Gyakori hiba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
Részlet a válaszából: […] ...vissza kell fizetni.A kereseti korlát számításánál tehát azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, melyek a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származnak, és nyugdíjjárulék alapjául szolgálnak.A jogszabály szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.