Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre - szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] ...a teljes munkaidőnél kevesebb óraszámban való foglalkoztatást. Szolgálati időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási jogviszonyok esetében kell számolni. Az arányos szolgálati idő számítására akkor kerül sor, ha a munkaidő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége. Ebben az esetben ugyanis, ha nincs máshol olyan biztosítási jogviszonya, ahol legalább a minimálbér után megtörténik a járulékfizetés, meg kell fizetni a minimumjárulékokat, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...járulékkötelezettségek elbírálásához a Tbj-tv. R. szabályait is figyelembe kell venni. Ezek értelmében, ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg, vagy az vitatott, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Felügyelőbizottság tagjainak jogállása

Kérdés: Minősülhet az Szja-tv. szerinti önálló tevékenységnek egy gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagjainak tevékenysége, és ez alapján alkalmazható a 10 százalékos költséghányad, vagy az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint kizárólag nem önálló tevékenységet végzőnek minősülhetnek ezek a megbízottak? Befolyásolja a járulékokat, ha a felügyelőbizottsági tag saját jogú nyugdíjasnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...mind a Tbj-tv. sajátos szabályokat fogalmaznak meg ezen személyek körére vonatkozóan, melyek a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási jogviszony minősítése szempontból "felülírják" az új Ptk. rendelkezéseit. Az Szja-tv. 24. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...előrehozott öregséginyugdíjra lesz jogosult, amennyiben a 60. életévét betöltötte, és legalább 40év szolgálati időt szerzett, valamint biztosítási jogviszonyát megszünteti (anyugdíjat a jogviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani).Amennyiben az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai

Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a biztosítottak atársadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Afeltételes mód arra utal, hogy önmagában a biztosítási jogviszony nem elegendőaz egyes ellátások megszerzéséhez, ahhoz a Tbj-tv.-ben, az Eb-tv.-ben, illetvea Tny-tv.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Végezhet-e társas vállalkozóként is munkát egy 2006. október 1-jétől működő kft. ügyvezetője, aki havonta a minimálbér összegének megfelelő tiszteletdíjat kap? Hogyan alakul ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási és nem munkaviszonykeretében), személyesen közreműködik a társaságban, tehát társas vállalkozónakminősül. Ez adja második biztosítási jogviszonyát, hiszen a kiegészítőtevékenységűnek nem minősülő (azaz nem nyugdíjas) társas vállalkozóra szinténkiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Tiszteletdíjas polgármester járulékai

Kérdés: Törvényszerű-e egy tiszteletdíjas polgármester tiszteletdíjából a 4 százalék egészségbiztosítási járulék, a 8,5 százalék nyugdíjjárulék és a 4 százalék egészségügyi hozzájárulás levonása? Kell-e 4 százalék egészségügyi hozzájárulást vonni egy tiszteletdíjas polgármester felügyelőbizottságban ellátott munkája alapján fizetett tiszteletdíjból, amely nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...adózó, bevallásikötelezettség alá tartozó meghatározott jövedelemtípusok után kell amagánszemélynek megfizetnie mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában azegészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, valamint a meghatározottjövedelmek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
1
2