Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegelési jogában biztosított fizetés nélküli szabadság között, hogy míg első esetben nem, addig a második esetben szünetel a biztosítási jogviszony, ezért a munkavállalónak egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik.A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...és a járulékfizetési felsőhatár naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkoris, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődöttvagy szűnt meg.Abban az esetben tehát, ha társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Viszonteladók részére hirdetett nyereményjáték

Kérdés: Viszonteladókat és lakossági vásárlókat is kiszolgáló ital-nagy- és -kiskereskedelmi kft. viszonteladói körében a kereskedelmi forgalom ösztönzésére játékot hirdetett, melynek eredményeként a játékban meghatározott forgalmi növekedést teljesítő vevők közül az első 18 fő egzotikus utazást nyer. Járulékfizetés szempontjából minek minősül ez a nyeremény, kell-e utána fizetni a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan elsődlegesen az mondható el, hogyjárulékfizetési kötelezettség biztosítási jogviszony hiányára tekintettel azutak értéke után nem merülhet fel. Egyébként a kérdés eldöntésében az játssza afőszerepet, hogy az egzotikus utazásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Milyen adó és járulék terheli azt a 12 ezer forintos vázát, melyet egy kft. névnapi ajándékként vesz egyik vevője (ez is kft.) ügyvezetőjének? Mivel ez nem reprezentáció és nem üzleti ajándék, 44 százalék személyi jövedelemadó és 29 százalék társadalombiztosítási járulék, vagy 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás? Mint természetbeni juttatás a Tao-nál el nem ismert költség-e, amivel a társaságiadó-alapot is növelni kell? Csak az ajándékozót terheli-e fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az szja-adóalap határozza meg a fizetési kötelezettséget. Járulékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a kifizetés társadalombiztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatott számára történik. Az üzleti partner nem alanya a társadalombiztosítási jogviszonynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.