9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
2. cikk / 9 Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai
Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
3. cikk / 9 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
4. cikk / 9 Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya
Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
5. cikk / 9 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
6. cikk / 9 Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
7. cikk / 9 Társas vállalkozó jogviszonya munkaviszony létesítése esetén
Kérdés: Hogyan változik a jogviszonya annak a társas vállalkozónak, aki 2002 augusztusától 2004. január 25-ig ügyvezetői teendőit főállásban, tagi jogviszonyban látta el, január 26-tól azonban főállású munkaviszonyt létesített egy másik vállalkozásban? A tag az ügyvezetői teendőket továbbra is személyesen végzi. Milyen igazolásokat kell az új munkáltató részére kiadni, illetve a társasági szerződésben kell-e a változást rögzíteni, vagy elég csak egy taggyűlési határozat? Van-e egyéb nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség?
8. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
9. cikk / 9 Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja
Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
