7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Baleseti táppénz
Kérdés: Melyik naptól kell megállapítani a baleseti táppénzre jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2023. december 1-jétől 2024. május 31-ig szóló határozott idejű munkaszerződéssel állt a munkáltató alkalmazásában, 2024. május 14-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelyet a munkáltató üzemi balesetnek ismert el, de a baleset napján ledolgozott 3 órára megkapta a munkabérét? Mi lesz az irányadó, illetve a számítási időszak a baleseti táppénz naptári napi alapjának meghatározásához ebben az esetben? A munkavállaló előző munkaviszonya 2019. július 1-jétől 2023. november 30-ig állt fenn. Kinek kell folyósítania a baleseti táppénzt a munkaviszony megszűnése után? Folyósítható a baleseti táppénz 2024. július 19. után, amikor a dolgozó betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és ettől a naptól igényli az ellátást?
2. cikk / 7 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
3. cikk / 7 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
4. cikk / 7 Munkavégzés felfüggesztése és eltiltás a munkavégzéstől
Kérdés: Mi a különbség a munkavégzéstől való eltiltás és a munkavégzés felfüggesztése között? A munkavédelmi felügyelet jegyzőkönyvében az egyik dolgozót eltiltotta, a másikat felfüggesztette. Milyen jogcímen kell ezt rögzíteni a bérprogramban, jár-e munkabér ezekre a napokra, hogyan kell szerepeltetni a jelenléti íven ezt a távollétet, illetve szüneteltetni kell-e az érintettek biztosítási jogviszonyát?
5. cikk / 7 Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
6. cikk / 7 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
7. cikk / 7 Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai
Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
