Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Hogyan alakul a szabadság elszámolása annak a dolgozónak, aki 2016. szeptember 6-tól várhatóan 2017. december 31-ig külföldi munkavégzés céljából fizetés nélküli szabadságot kért a munkáltatójától? A 2016. szeptember 6-ig ki nem vett szabadsága átvihető a következő évre? Van annak jelentősége, hogy a munkavállaló munkáltatója mint alvállalkozó egy külföldi munkát kapott, és ezért vált szükségessé a külföldön tartózkodás céljából a fizetés nélküli szabadság igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...mérlegelési jogában biztosított fizetés nélküli szabadság között, hogy míg első esetben nem, addig a második esetben szünetel a biztosítási jogviszony, ezért a munkavállalónak egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezik.A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség keletkezése esetén – a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vagy – biztosítási jogviszony hiányában – 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Németországba kiküldött munkavállalók jelenléti íve, bérszámfejtése

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?
Részlet a válaszából: […] ...azEurópai Egészségbiztosítási Kártyát. A 2010. május 1-je után kezdődő kiküldetésesetén a kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a RegionálisEgészségbiztosítási Pénztár (REP) az A1 jelű nyomtatvánnyal igazolja. Az A1jelű igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Angliai kiküldetés napidíja

Kérdés: Milyen összegű napidíjat kell fizetni az angliai kiküldetésben levő munkavállaló részére, és milyen közterhek terhelik ezt a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...a nem önállótevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályok szerint válikadókötelessé. Ez pedig azt is jelenti egyben, hogy biztosítási jogviszonyfennállása esetén a külföldi napidíj után a kiküldő cég a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.