12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Főállású kisadózó szolgálati ideje
Kérdés: Valóban csak fél év jogosultsági időt szerez a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, ha egy évig minden hónapban fizeti a havi 50 000 forintos tételes adót? Az érintettnek 360 nap hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, és igénybe szeretné venni a nők kedvezményes nyugdíját.
2. cikk / 12 Jogosultsági idő
Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
3. cikk / 12 Jogosultsági idő részmunkaidő esetén
Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
4. cikk / 12 1955-ben született nő
Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
5. cikk / 12 1953-ban született személy nyugellátása
Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
6. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
7. cikk / 12 Nem főállású kisadózó kereseti korlátja
Kérdés: Beleszámít a kereseti korlátba a betéti társaságban megszerzett jövedelem annak a kisadózónak az esetében, aki a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított kedvezményes nyugellátásában részesül, és ezért nem minősül főállásúnak? A tag a bt.-ben üzletvezetőként személyesen közreműködik, a cég várható éves bevétele kb. 4 millió forint, és a társaságnak van egy főállású kisadózó tagja is. Vállalhat munkát a nyugellátása elvesztése nélkül egy másik társaságban?
8. cikk / 12 Nyugdíj összegének megállapítása
Kérdés: Mik a főbb szempontok a nyugdíj összegének megállapításánál? Az utolsó 5 év jövedelmi viszonyait veszik figyelembe?
9. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
10. cikk / 12 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
