Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...eset, amikor Magyar­országon nem kell megfizetni a járulékokat, mégpedig akkor, ha a beltag tartózkodási helye az Európai Unión belül van, biztosítási jogviszonyt létesít, megfizetik utána a járulékokat, amelyet igazolni is tud az unión belül egységesen érvényes A1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

Lakás bérbeadásából származó jövedelem

Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
Részlet a válaszából: […]  Feltételezve, hogy általános forgalmi adó szempontjábóladófizetési kötelezettséget nem választottak, a bérbeadásból származó jövedelemután személyi jövedelemadót és esetleg egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.A bérbeadásból származó jövedelem a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...Ugyanis a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt az igénybevétel jogcímétől függetlenül a munkajogviszony fennáll (csak a biztosítási jogviszony szünetel, ha a fizetés nélküli szabadság igénybevételére nem a Tbj-tv. 8. §-a szerinti jogcímeken, pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Kft. tagi jogviszony megszűnése

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiállítani a jogviszony megszűnésekor egy kft.-vel társas vállalkozói jogviszonyban álló magánszemély tag részére a jogviszony megszűnésekor?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozóra értelemszerűen nem vonatkoznak az Mt.98. §-ában említett igazolás kiadásának szabályai.Az Art. 46. §-a a jövedelemelszámolással kapcsolatosigazolás kiadását kifizetéskor, illetve éves összesítésben a tárgyévet követőév január 31-ig írja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] ...s a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosítottvolt. Ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, s a biztosítási jogviszonyaa terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének az időtartama alatt szűnt meg,feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...és a járulékfizetési felsőhatár naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkoris, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődöttvagy szűnt meg.Abban az esetben tehát, ha társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

2005. évi osztalék ehója

Kérdés: 14 százalékos eho terheli-e a 2005. évi osztalékot abban az esetben, ha annak kifizetése 2006. december 31-ig nem történt meg, mert a társaság 2007. évben döntött az osztalékfizetésről? A társaság 2007. évben nem éri el a 450 000 forintos maximum fizetési határt.
Részlet a válaszából: […] ...a 2006-ban megfizetett 4% egészségügyihozzájárulás (0653. számú bevallás 224. sorában szereplő összeg), és afoglalkoztató által a biztosítási jogviszonyban megfizetett [a Tbj. 47. § (3)bekezdés alapján leigazolt] 11% egészségbiztosítási járulék, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegénekszorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozóbiztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társasvállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, aki tartózkodásiengedéllyel rendelkezik, azaz társadalombiztosítási szempontból külföldinekminősül. Ausztráliában fennálló biztosítási jogviszonya magyarországibiztosítási és járulékfizetési kötelezettségét nem befolyásolja.Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.
1
2