Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...havi 31 500 forintot, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, napi 1050 forintot. A Tbj-tv. az ellátásokra jogosultság feltételéül biztosítási jogviszonyt ír elő, de annak formájára, tartalmára nézve már nem szab korlátot. A biztosított személy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyfoglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretébenkerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzelösszefüggő járulékfizetési kötelezettség megállapítása, a járulékokmegfizetése, illetve levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...által leírtakból az tűnik ki, hogy az érintettmagyar magánszemélyek a magyar leányvállalattal biztosítási jogviszonybanállnak, és feltételezhetően Magyarországon van a lakóhelyük is. Ciprus azEurópai Unió tagja, így országaink viszonylatában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...egy tagállam területén végzi a munkáját,ott lehet biztosított, ahol a keresőtevékenységét folytatja. A közösségiállamokon belül a biztosítási jogviszony igazolására az E101 számú nyomtatványszolgál, amit minden állam a saját nyelvén állít ki. Ahhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója (foglalkoztatottja) biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...és az egészségbiztosítási járulék (3 százalék) fizetése alól. Nem mellékes, hogy a járulékfizetési mentesség kizárólag a biztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére vonatkoztatható. Ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kell vonni, valamint a munkáltatónak a három százalék munkaadói járulékot meg kell fizetnie. A járulékalap megállapításánál, a biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.