GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...igény elbírálásakor a kifizetőhelynek figyelembe kell venni az Eb-tv. 63. §-ában foglaltakat, mely szerint annak, aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Szülők munkavégzés alóli mentesítése

Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
Részlet a válaszából: […] A világjárvány által megváltozott foglalkoztatási körülmények, valamint az oktatási intézmények ideiglenes bezárása a szülőket azonnali válaszreakcióra kényszerítette. Az otthoni munkavégzés lehetősége nem minden munkavállaló számára elérhető, ezért ennek hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjáig áll fenn [Tbj-tv. 39/A. § (1) bekezdése]. Figyelni kell arra, hogy a biztosítási jogviszony szünetelése esetén az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség már a szünetelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,2. az a természetes személy, aki első ízben 2002. december 31-ét követően létesít biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.