Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése utáni időszakra – 2012-2013. évekre – megállapított elmaradt jövedelem és az átalány-kártérítés nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóznak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni.A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem késedelmi kamata nem számít biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem és annak késedelmi kamata nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak. Az új Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...személyes közreműködői díj kerül kifizetésre, az a minimálbér 30százalékát meghaladó jövedelem felett biztosítási jogviszonyt keletkeztet, ésaz általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettséggel jár [Tbj-tv.5. § g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Adószámos magánszemély megbízási díjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, illetve az önálló tevékenységet végző, adószámmal rendelkező nyugdíjas magánszemélynek egy 220 000 forint összegű szakértői díj után, amely a kiadott számla alapján áfamentes tevékenységnek minősül? Keletkezik-e bevallási kötelezettsége a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető. Abban az esetben, ha a szakértői megbízásbólkifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a 30 százalékos határt,biztosítási jogviszony nem jön létre, de a kifizetőt 11 százalékos mértékűegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Felügyelőbizottság tagjainak tiszteletdíja

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettség, ha egy felügyelőbizottság tagjai részére megállapított évi 180 000 forint összegű tiszteletdíj kifizetése évente egy összegben, illetve havi 15 000 forintos, vagy negyedévi 45 000 forintos bontásban történik? A felügyelőbizottsági tagok rendelkeznek havi 36 órát meghaladó biztosítási jogviszonnyal.
Részlet a válaszából: […] A felügyelőbizottsági tagok társadalombiztosításijogviszonyát választott tisztségviselőként a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapjánkell elbírálni. Biztosítottnak e szerint akkor minősülnek, ha etevékenységükből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Önálló tevékenységet végző magánszemély utáni közterhek

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni az után az önálló tevékenységet végző magánszemély után, aki számlát állít ki?
Részlet a válaszából: […] ...is lerónia.]Azokra az időszakokra vonatkozóan, amikor a magánszemélyneksem önálló tevékenysége, sem pedig más biztosítási jogviszonya alapján sem állfenn a biztosítása, és más okból (pl. nyugdíjaként) sem jogosult egészségügyiszolgáltatásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Együttműködési megállapodás gyakorlati képzésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettség terheli a céget, illetve a foglalkoztatót, mit kell levonni a tanulótól, és mi a teendő a magán-nyugdíjpénztári belépéssel a következő két esetben? Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 2006. augusztus 7-étől 2006. december 1-jéig, juttatás: bruttó 100 000 forint/hó/hallgató. Együttműködési megállapodás gyakorlati képzési feladatok ellátására egy főiskola és egy kft. között. Időtartam: 11 hónap, a megállapodásban fel van tüntetve a gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók neve. Az együttműködési megállapodás mellé a cég kapott egy megállapodást, ahol felek a foglalkoztató és a tanuló, és amely 11 hónapon keresztül napi 8 órás foglalkoztatásra szól. Juttatás: bruttó 100 000 forint/hó.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a tanuló, illetve akft. között egyik esetben sem keletkezik biztosítási kötelezettséggel járójogviszony. Ebből következően az együttműködési megállapodásban kikötöttjuttatás után társadalombiztosítási, illetve egyéni járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...és a járulékfizetési felső határ naptári napi összegénekszorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozóbiztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társasvállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

4 százalékos mértékű közterhek

Kérdés: Mi a különbség a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 4 százalékos eho között?
Részlet a válaszából: […] ...két elvonás között az alapvető különbség, hogy míg azelőbbi biztosítási jogviszonyhoz kötődő egyéni járulék, addig az utóbbi adó.A 4 százalék egészségbiztosítási járulék a biztosítottatterheli a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2