Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve szociális hozzájárulási adó terheli.Ez utóbbi -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészíti a Szocho-tv. 1. §-át egy új, (10) bekezdéssel, amely szerint a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. A Tbj-tv. említett helye azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...kezdőnapját kell feltüntetni.A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelenteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nyugdíjas megbízott

Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, akkor létrejön a biztosítási jogviszony. Ebben az esetben járulékalapot az adóelőleg számításánál figyelembe vett, azaz a költségekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Verseny díjainak közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy nyilvánosan meghirdetett zenei verseny győztese(i) számára adott díjak után?
Részlet a válaszából: […] ...eredményez személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget. Járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azonban biztosítási jogviszony, illetőleg adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony hiányában nem merül fel a pénzben adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja

Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
Részlet a válaszából: […] ...Az Mt. szerint a munkaviszony azon a napon szűnik meg, amikor a munkaviszony jogellenes megszüntetése történt. Mivel már nem áll fenn a biztosítási jogviszony, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget, és nem is a munkavégzés ellenértéke, a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...által határozattal megítélt kártérítés nem képez járulékalapot, mivel egyrészről nem a tevékenység ellenértéke, másrészről nincs biztosítási jogviszony mögötte, ami megalapozná a járulékfizetési kötelezettséget. A járulékkötelezettségre vonatkozó anyagi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...– esetén pedig a törvényben meghatározott minimális összeget – a minimálbér 30 százalékát – elérő jövedelem esetén ugyancsak biztosítási jogviszony keletkezik [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) és g) pontjai]. Tehát úgy véljük, hogy mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése utáni időszakra – 2012-2013. évekre – megállapított elmaradt jövedelem és az átalány-kártérítés nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó bérjövedelemként adóznak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.
1
2
3