Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni.A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem késedelmi kamata nem számít biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adózik. Emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Kártérítés késedelmi kamatának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
Részlet a válaszából: […] ...A társadalombiztosítási kötelezettségek ettől eltérően alakulnak, hiszen az elmaradt jövedelem és annak késedelmi kamata nem számítanak biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek, függetlenül attól, hogy munkaviszonyból származó jövedelemként adóznak. Az új Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Speciális foglalkoztatási formák

Kérdés: Mire kell figyelni az Mt. által tavaly bevezetett speciális foglalkoztatási formák, a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakörmegosztás és a több munkáltató által létesített munkaviszony alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...jog­viszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek következtében a behívásos munka­viszony alapján is létrejön a biztosítási jogviszony, melyet a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. A biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást évi 450 ezerforintig kell a magánszemélynek megfizetnie. A 450 ezer forintos hozzájárulásbabe kell számítani a biztosítási jogviszony alapján megfizetett természetbeni éspénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Passzív állományban lévő egyetemista külföldi munkavállalása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie Magyarországon egy 2010 őszéig nappali tagozatos, jelenleg passzív állományban lévő diáknak, aki egy magyarországi közvetítőn keresztül szerződést kötött egy angol céggel, és fél évet Mallorcán dolgozott?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet szabályai azirányadók. A közösségi rendelet határozza meg, hogy a munkavállalóra melytagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, ajárulékfizetési kötelezettséget melyik tagállam előírásai szerint kellmegállapítani. A rendelet hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Koreai állampolgárságú munkavállalók közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve szja-t fizetni azok után a koreai munkavállalók után, akik rendelkeznek egy KOR-HUN 1-es számú nyomtatvánnyal, amely szerint Koreában foglalkoztatottak, és 2011. január 1-jétől 2013. december 31-ig biztosítottként Korea joghatósága alatt állnak? Kell-e önellenőrzést végeznie a munkáltatónak, ha nincs semmilyen közteher-fizetési kötelezettsége, de a munkavállalókat biztosítottként kezelték, és e szerint fizették utánuk a járulékokat? Az egyik munkavállaló 2008 májusa óta, a másik pedig 2011 májusa óta dolgozik a munkáltatónál.
Részlet a válaszából: […]  A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság közöttszociális biztonságról szóló egyezmény van hatályban (kihirdetve a 2006. éviLXXIX. tv.-nyel), mely alapján az érintett két koreai munkavállaló a kérdésbenjelzett igazolásuk érvényességi időtartama alatt valóban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó jövedelem esetén a teljesösszeg után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni mindaddig,amíg a biztosítási jogviszonyban megfizetett természetbeni és pénzbeliegészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...14százalék egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles a 25 százalékos adóterhetviselő osztalékjövedelem után mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonybanszerzett jövedelmek után a foglalkoztató által megfizetett 5 százalékos mértékűegészségbiztosítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...egy tagállam területén végzi a munkáját,ott lehet biztosított, ahol a keresőtevékenységét folytatja. A közösségiállamokon belül a biztosítási jogviszony igazolására az E101 számú nyomtatványszolgál, amit minden állam a saját nyelvén állít ki. Ahhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása

Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...adatait (neve, születési neve, anyja születési neve, születési helyeés ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyánakkezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a hetimunkaidejét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.