Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén

Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...leírtak alapján a dolgozónak jelenleg két egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonya van. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.Ehhez kapcsolódik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja

Kérdés:

A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?

Részlet a válaszából: […] ...összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Jogalap nélküli GYED visszakövetelése

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének megállapításánál – a törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó munkajogi szabályok

Kérdés: Ki kell-e állítani a jövedelemigazolást és a tb-kiskönyvet, és ha igen, milyen időközönként egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére? Jogosult-e az arányosan járó szabadságra az az alkalmi munkavállaló, aki egy hónapban 2x5 napot dolgozik? Figyelembe vehető-e az adójóváírás ezeknek a munkavállalóknak az esetében?
Részlet a válaszából: […] ...és a különféle idénymunkákat (mezőgazdasági,növénytermesztési, idegenforgalmi) az alkalmi munkától. Míg az előzőek nemkeletkeztetnek biztosítási jogviszonyt, és a társadalombiztosítási ellátásokcsak igen szűk körére (nyugellátásra és baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet és 1997. évben a keresettel, jövedelemmelazonos időre járó baleseti járadékot, és c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszonykeretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget.A minimális járulékalap után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,2. az a természetes személy, aki első ízben 2002. december 31-ét követően létesít biztosítási jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.