8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
2. cikk / 8 Üzemi baleset várandósság alatt
Kérdés: A CSED-et vagy a baleseti táppénzt kell folyósítani a szülést követően abban az esetben, ha a várandós munkavállaló 2021. december 8-án munkába menet közúti balesetet szenvedett, amely miatt 2022. január 31-ig kórházi ápolásban részesült, a balesetből kifolyólag azonban még több hónapig keresőképtelen lesz, a szülés várható időpontja pedig 2022. március 25.? A kifizetőhely kivizsgálta a balesetet, és elismerte annak üzemi (úti) jellegét. A munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, amelynek lejárata 2022. május 31. Jogosult lesz GYED-re a kismama annak ellenére, hogy lejár a munkaszerződése, és ezzel megszűnik a biztosítási jogviszonya?
3. cikk / 8 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
4. cikk / 8 Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
5. cikk / 8 Jogalap nélkül felvett GYES visszafizetése
Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?
6. cikk / 8 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
7. cikk / 8 Anyasági ellátások
Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
8. cikk / 8 GYED alapja
Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003. szeptember 27-én szült kismamánál, aki 2003. február 22-től 2003. augusztus 23-ig táppénzben részesült, 2003. januárban 92 806 forint, februárban 43 963 forint rendszeres jövedelmet, 2003. májusban 7675 forint jutalmat kapott? 2003. augusztus 24-től 2004. február 7-ig TGYÁS-t, 2004. február 8-tól GYED-et igényelt.