Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...pontjai értelmében irányadó időszaknak minősül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...szabályai pedig 2001. január 1-jétől hatályosak. Az egyezmény rendelkezéseinek értelmében a két ország állampolgárainak társadalombiztosítási jogviszonyát az azonos elbírálás elve szerint kell megítélni, tehát az osztrák állampolgárságú személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Végelszámoló biztosítási jogállása

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 7. számának 176. kérdésével kapcsolatban kérdezi olvasónk, hogy mi a helyzet a kft. esetében, ahol a társaság szintén végelszámolással kíván megszűnni, és a végelszámoló az egyik tulajdonos, aki korábban a társaság tevékenységében személyesen közreműködött. Helyes-e az az eljárás, hogy a tagsági jogviszonyában a továbbiakban nem vesz fel jövedelmet, de megállapodást köt a tb-vel a járulékok fizetésére? Ebben az esetben a megszűnni kívánó társaságot semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem terheli?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. Emiatt a tag részéről a tb-vel (értsd MEP-pel vagy Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal) megállapodás megkötése – annak biztosítási jogviszonyt helyettesítő, pótló szerepe miatt – szükségtelen."2003/63. APEH iránymutatása társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...részesedésszerzés szabályait (XIV. fejezet)." A Gt. álláspontunk szerint nem kívánta szabályozni, "befolyásolni" a társadalombiztosítási jogviszonyokat. A Tbj-tv. 4. § c) pontja: "E törvény alkalmazásában", tehát a Tbj-tv. alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.