Nem működő bt. közterhei

Kérdés: Kell-e a minimálbér után fizetni a járulékokat és az eho-t egy bt. beltagja után abban az esetben, ha a bt. tevékenységét nem gyakorolja, azaz sem árbevétele, sem költségei nincsenek? A beltagnak nincs egyéb biztosítási jogviszonya, a kültag pedig soha nem volt személyes közreműködésre kötelezett.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 3. § (1) bekezdése szerint gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítható. A Gt.-nek nincs olyan rendelkezése, amely e tevékenység szüneteltetését elismerné, a tevékenység megszűnése – akár átmenetileg is – magának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...részesedésszerzés szabályait (XIV. fejezet)." A Gt. álláspontunk szerint nem kívánta szabályozni, "befolyásolni" a társadalombiztosítási jogviszonyokat. A Tbj-tv. 4. § c) pontja: "E törvény alkalmazásában", tehát a Tbj-tv. alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
Részlet a válaszából: […] ...esetén általánosságban személyes közreműködésről beszélünk, azonban ennek módja határozza meg tulajdonképpen a társadalombiztosítási jogviszony típusát. A társas vállalkozás tagja tehát a társaság tevékenységének gyakorlásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Társas vállalkozók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
Részlet a válaszából: […] ...a természetes személyek munkavégzése alapozza meg, ezért nevezzük másodlagos jogviszonynak is. Ebből következik, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyok közötti jobb eligazodás érdekében először a munkavégzésre irányuló jogviszonyok több jogágba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.