Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...pontjai értelmében irányadó időszaknak minősül folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködés nem társas vállalkozói jogviszony keretében valósul meg, akkor a megbízási jogviszonyban dolgozó ügyvezető biztosítási jogviszonyát a társas vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ha a társaság tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Külföldön tartózkodó beltag közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az szja-t és a járulékokat a minimálbér után egy betéti társaság beltagjának, aki tartósan külföldön tartózkodik, ahol nincs bejelentett jogviszonya, de fizet maga után egészségbiztosítási járulékot? A társaság ténylegesen nem működik, nincs bevétele és kiadása, és természetesen a tag sem vesz fel semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...eset, amikor Magyar­országon nem kell megfizetni a járulékokat, mégpedig akkor, ha a beltag tartózkodási helye az Európai Unión belül van, biztosítási jogviszonyt létesít, megfizetik utána a járulékokat, amelyet igazolni is tud az unión belül egységesen érvényes A1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 16.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...azonban hangsúlyoznunk, hogy a korhatár előtti ellátás nem minősül nyugellátásnak, azaz ha a korhatár előtti ellátásban részesülő biztosítási jogviszonyt létesít, a járulékokat teljes mértékben meg kell fizetnie. A biztosított, valamint a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Megbízott ügyvezető bejelentése

Kérdés: Mikor kell elbírálni, és milyen határidővel kell bejelenteni a T1041 bejelentőlapon egy kft. ügyvezetőjének jogviszonyát, aki megbízási szerződés alapján látja el tevékenységét, és havi rendszerességgel kifizetett megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Az áprilisi vagy a márciusi 08-as bevallásban kell szerepeltetni a megbízási díjat, ha a jogviszony 2009. március 9-én kezdődött, az első díjazás kifizetése április 7-én történt? A kifizetett díjazás önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. R. 4. § (2) bekezdésébe foglalt szabály csakazokra az esetekre vonatkozik, amikor a díjazást nem havi rendszerességgel,hanem időszakonként, vagy a tevékenység befejezését követően fizetik ki.Ilyenkor a biztosítási kötelezettséget csak utólag lehet, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.