CSED-jogosultság

Kérdés:

CSED-jogosultságot kizáró keresőtevékenységnek minősül, ha a biztosított munkavállaló munkaviszonya mellett társasházi számvizsgáló tag, és ezért a tevékenységért havi 13.450 forint tiszteletdíjban részesül? 2022. évben az ebből származó bevétel összesen 161.400 forint volt, mely az szja-bevallás nem önálló tevékenységből származó jövedelmek sorában szerepelt. A tiszteletdíj mértéke előreláthatólag a 2023-as évben nem fog változni.

Részlet a válaszából: […] ...Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének p) pontja értelmében ugyanis keresőtevékenységnek a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül, kivétel ez alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy az ügyvezetői tisztség ellátásáért közvetlenül a magyar kft.-től a külföldi személy díjazást nem kap, a kft.-nél biztosítási jogviszony nem jön létre, és járulékfizetési kötelezettséget sem kell utána teljesíteni [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség keletkezése esetén – a 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség vagy – biztosítási jogviszony hiányában – 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] Az uniós csatlakozásunk időpontjával hatályba lépettjogszabály-módosítások bizony jelentős változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.