9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Táppénz-hozzájárulás veszélyeztetett várandósság esetén
Kérdés: Kell táppénz-hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha egy várandós kismama veszélyeztetett állapotára tekintettel keresőképtelen állományba kerül? A kérdés azért merült fel, mert a betegszabadságot nem kellett fizetni az érintett munkavállaló részére, tekintettel arra, hogy a várandósság nem betegség.
2. cikk / 9 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
3. cikk / 9 GYED alapja
Kérdés: Valóban a korábban folyósított GYED-ellátás 9182 forint összegű napi alapjának figyelembevételével kellett volna megállapítani a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 14-től jelenleg is a munkáltató alkalmazásában áll, és veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban volt 2016. április 20-tól 2016. november 6-ig? A munkavállaló 2007. október 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig GYED-ben részesült, azaz a 2015. január 1-jétől 2016. január 31-ig tartó irányadó időszak alatt keresettel nem rendelkezett, a szerződés szerinti jövedelme havi 230 000 forint volt. A kifizetőhely a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével állapította meg a táppénz alapját, napi 7666,67 forint összegben. Egy utólagos ellenőrzés megállapítása szerint azonban ez az összeg helytelen, és pótkiutalásra kötelezte a kifizetőt.
4. cikk / 9 Munkaviszony megszüntetése terhesség esetén
Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.
5. cikk / 9 Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
6. cikk / 9 Anyasági ellátások
Kérdés: Mi a foglalkoztató teendője, és milyen ellátásra jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha szülése után igénybe vette a TGYÁS-t, majd a GYED-et, amelynek lejárta előtt megszületett a második gyermeke?
7. cikk / 9 Munkáltatói teendők szülés esetén
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
8. cikk / 9 Szülés rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnése után
Kérdés: Az 1997-től rokkantsági nyugdíjban részesülő személy 2001. október 1-jétől munkaviszonyt létesít. Munkabére havi 120 000 Ft. Rokkantsági nyugdíjjogosultsága 2002. április 1-jétől megszűnt, nyugdíjának folyósítása szünetel. Terhessége miatt orvosa véleménye szerint 2002. februártól keresőképtelen. A szülés időpontja 2002. június 15. Milyen pénzbeli ellátásokra jogosult a biztosított?
9. cikk / 9 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?