Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság álláskeresési járadék megszűnése után

Kérdés: Biztosítottnak minősül még 45 napig az a személy, aki munkaviszonya megszűnése után 90 napig, 2024. szeptember 27-ig álláskeresési járadékban részesült?
Részlet a válaszából: […] ...az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg.Az álláskeresési járadék folyósításának tartama biztosítási időnek minősül, ami jelen esetben 90 napig fennállt. Ezt követően már megszűnik a biztosítási jogviszony, de további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Ideiglenesen Angliába költöző biztosított

Kérdés:

Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?

Részlet a válaszából: […] ...érvénytelenítésre kerül. A megszűnésre vonatkozó kitöltött bejelentőlaphoz csatolni kell a külföldi biztosító igazolását a biztosítási időszakról ahhoz, hogy megállapítható legyen, mikor kerülhet vissza a magyar társadalombiztosításba az érintett személy,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Társadalombiztosítási megállapodások

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
Részlet a válaszából: […] ...megkötésére az egészségbiztosítás anyasági pénzbeli ellátásaihoz (CSED, GYED, örökbefogadási díj) szükséges előzetes 365 nap biztosítási idő megszerzéséhez. A megállapodás megkötésére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?
Részlet a válaszából: […] ...hogykérdezőnk a fizetés nélküli szabadságának – azaz a biztosításának szünetelése -46. napjától (vagy ha esetleg ennél rövidebb biztosítási idővel rendelkezett,akkor a rövidebb időnek megfelelő időponttól) kötelezett az egészségügyiszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolástkiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig"tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató általmegfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartama alatt levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.