5 talált cikk a biztosítás , baleseti táppénz , nyugdíjas , üzemi baleset , biztosítási idő kifejezésre

Kérdés: Lehetséges, hogy nem kéri a munkaviszonya megszüntetését és a nyugdíjazását az a munkavállaló, aki úti balesetet szenvedett, és emiatt előreláthatólag hosszabb ideig baleseti táppénzre jogosult, de egy hónap múlva betölti a nyugdíjkorhatárát? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak ebben az esetben, ha a létszámkeret miatt mindenképpen meg kívánja szüntetni a dolgozó jogviszonyát?

Kérdés: Folyósítható továbbra is a baleseti táppénz a nyugdíjas munkavállalónak, aki 2018. november 15-én üzemi balesetet szenvedett, a balesetből kifolyólag jelenleg is keresőképtelen, és előreláthatólag még hosszú ideig nem tud dolgozni? Megszűnik az ellátásra való jogosultsága, tekintettel arra, hogy már nem minősül biztosítottnak?

Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. június 1-jétől nyugdíjas, és 2017. október 30-án munkavégzés közben üzemi balesetet szenvedett?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?