25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
2. cikk / 25 CSED és GYED méltányosságból
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon CSED-re és GYED-re az az édesanya, aki 2022. december 28-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, ezt megelőzően nem volt biztosított, mert ápolási díjban részesült, és mellette megbízási szerződés alapján végzett munkát, ahol a megbízási díja nem érte el a minimálbér 30 százalékát, első gyermeke születésének várható időpontja 2024. január 4-e volt, de a gyermek 2023. december 20-án megszületett, így az anyának csak 357 nap biztosítási ideje van? A benyújtott CSED-igényt a munkáltatónál működő kifizetőhely határozatban elutasította.
3. cikk / 25 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
4. cikk / 25 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Ki az illetékes a GYED megállapításában annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi foglalkoztatójánál, és 2023. augusztus 24-étől nevelésbe vesz egy 2021. február 22-én született gyermeket, amiről gyámhatósági határozattal rendelkezik? A dolgozónak tehát a munkaviszonya mellett ettől az időponttól egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is van. A munkavállaló főfoglalkozású foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely. A minimálbér 55 százaléka vagy a munkaviszonyban elért járulékköteles jövedelem lesz a munkavállaló által 2024. augusztus 24-től igényelt nevelőszülői GYED összege? A kifizetőhely feladata az ellátás megállapítása ebben az esetben?
5. cikk / 25 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
6. cikk / 25 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
7. cikk / 25 Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítása
Kérdés: Mely esetekben és mikortól alkalmazható pontosan az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés? Kérelmezni kell a hosszabbítást, vagy automatikusan hosszabbodik meg a jogosultság?
8. cikk / 25 GYED alapja
Kérdés: Valóban a korábban folyósított GYED-ellátás 9182 forint összegű napi alapjának figyelembevételével kellett volna megállapítani a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 14-től jelenleg is a munkáltató alkalmazásában áll, és veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban volt 2016. április 20-tól 2016. november 6-ig? A munkavállaló 2007. október 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig GYED-ben részesült, azaz a 2015. január 1-jétől 2016. január 31-ig tartó irányadó időszak alatt keresettel nem rendelkezett, a szerződés szerinti jövedelme havi 230 000 forint volt. A kifizetőhely a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével állapította meg a táppénz alapját, napi 7666,67 forint összegben. Egy utólagos ellenőrzés megállapítása szerint azonban ez az összeg helytelen, és pótkiutalásra kötelezte a kifizetőt.
9. cikk / 25 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az édesanya a második gyermeke születésekor az alábbi esetben? Az igénylő első gyermeke 2013. június 8-án született. A szülés után TGYÁS-t kapott, majd a gyermek kétéves koráig GYED-et folyósított számára a kifizetőhely, de időközben 2014. június 30-án megszűnt a több mint tíz éve fennálló munkaviszonya. A GYES-t nem igényelte meg a GYED lejártát követően, mert azt hitte, hogy az ellátást továbbra is folyamatosan kapni fogja. 2015. október 5-től napi 4 órás munkaviszonyt létesített egy betéti társaságnál, ahol felhívták a figyelmét, hogy meg kell igényelnie a GYES-t, amit meg is tett, de visszamenőleg csak két hónapra folyósították az ellátást. Az édesanya második gyermekét 2015. november 19-re várja.
10. cikk / 25 CSED és GYED megállapítása EU-s előzmény esetén
Kérdés: Hogyan történik a csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj megállapítása annak a kismamának az esetében, aki Magyarországon 2014. szeptember 15-től biztosított, előtte 2013. február 18-tól 2014. február 12-ig más tagállamban állt munkaviszonyban, a szülés várható időpontja pedig 2015. március 30.? A kismama március 4-től szeretné igénybe venni a csecsemőgondozási díjat. Milyen összegű ellátásra számíthat, ha a szerződés szerinti bruttó jövedelme 205 000 forint, a fennálló munkaviszonya alatt semmilyen kieső ideje nem volt? Kell igazolnia az EU-ban fennálló munkaviszonyát, vagy az OEP rendelkezik ilyen nyilvántartással?
