30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Jogalap nélkül felvett ellátás
Kérdés: Igénylőváltás esetén lehetséges a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási díj visszamenőleges visszakövetelése úgynevezett betudás útján? Miként történik a korábban megállapított ellátásról történő lemondás, és milyen formában kerül rendezésre az esetleg jogalap nélkül felvett ellátás?
2. cikk / 30 Nyugdíjjogosultság
Kérdés: Mikortól válhat jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az az 50. életévét betöltött nő, aki 17 és 25 éves kora között dolgozott, majd 5 hónap táppénz után szült, GYES-ben részesült, 3 év múlva ikrei születtek, ezután összesen 10 évig GYES-en volt, majd 11 évig ápolási díjban részesült, jelenleg pedig a gyermekek otthongondozási díját kapja súlyosan beteg gyermeke után? Hány évet kell igazolni az ellátás érdekében?
3. cikk / 30 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
4. cikk / 30 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
5. cikk / 30 Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés:
Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.
6. cikk / 30 Várandós anya biztosítási jogviszonya
Kérdés: Van valamilyen előnye, ha még a szülés előtt biztosítási jogviszonyt létesít az a várandós fiatalasszony, aki jelenleg alap ápolási díjat kap a nagyszülője gondozására tekintettel, de ezt a szülés előtt vissza fogja mondani, más biztosítási jogviszonya pedig nincs? Az anya tudja, hogy az első gyermekre tekintettel csak GYES-t kaphat, de jogosult lehet esetleg egyéb ellátásra, ha a GYES alatt újra gyermeket vár?
7. cikk / 30 Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
8. cikk / 30 Korhatár előtti ellátásban részesülő és nyugdíjkorhatárt betöltött egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni a korhatár előtti ellátásban részesülő, illetve a nyugdíjkorhatárt betöltött egyéni vállalkozónak?
9. cikk / 30 GYÁP alapja GYES melletti munkavégzés esetén
Kérdés: Figyelembe vehető-e a GYES melletti munkavégzés időtartamára járó jövedelem a gyermekápolási táppénz összegének megállapításánál annak a munkavállalónak az esetében, aki 2005. május 18-tól 2010. december 31-ig GYES-en volt, az ellátás folyósítása mellett 2010. augusztus 4-től visszament dolgozni, 2011. január 1-jétől már a GYES folyósítása nélkül dolgozik tovább, és 2011. május hóban gyermekápolásitáppénz-igényt nyújtott be?
10. cikk / 30 Választás napja
Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.