16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
2. cikk / 16 Ellátás változása baleseti táppénz folyósítása alatt
Kérdés: Kell új táppénzalapot megállapítani abban az esetben, ha egy 2021. december 15-én üzemi úti balesetet szenvedett, és azóta folyamatosan keresőképtelen, baleseti táppénzben részesülő munkavállaló leadott táppénzes igazolásán 2022. október 17-től kódváltás történt, és az új "8"-as kód alapján már táppénzre válik jogosulttá? Hogyan kell eljárni annak a dolgozónak az esetében, aki ugyancsak üzemi baleseti táppénzben részesül, de 2022. november 21-én szült? Mindkét dolgozó több éve dolgozik munkaviszonyban a jelenlegi foglalkoztatójánál.
3. cikk / 16 Kilépés ellátás folyósítása alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállaló egészségbiztosítási pénzbeli ellátás folyósításának ideje alatt lép ki a munkáltatójától? Jogosult lesz az ellátásokra kilépése után is a munkavállaló, vagy elveszíti a jogosultságát a munkaviszony megszüntetése után?
4. cikk / 16 Táppénz kifizetésének időpontja
Kérdés: Ki kell fizetnie a kifizetőhelynek az április hónapra járó táppénzt az április havi munka-bérrel együtt abban az esetben, ha a munkavállaló 2019. április 20-tól május 2-ig volt kere-sőképtelen állományban, és a papírjait május 3-án leadta?
5. cikk / 16 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
6. cikk / 16 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
7. cikk / 16 Munkaviszony megszüntetése betegállomány ideje alatt
Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.
8. cikk / 16 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
9. cikk / 16 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
10. cikk / 16 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.
