6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Előzetes letartóztatásból szabadult tag járulékai
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság beltagjának, aki 2005. január 2-án megszüntette a tagsági viszonyát, és heti 40 órában munkaviszonyt létesített egy másik cégnél 345 800 forint bruttó jövedelem ellenében, amely 2005. június 30-án megszűnt, ezért újra főfoglalkozású tag lett a saját vállalkozásában 2005. július 1-jétől, de ettől a naptól előzetes letartóztatásba került, ahonnan 2006. június 19-én szabadult, és 2006. július 31-étől augusztus 6-áig, majd 2006. augusztus 7-étől a mai napig táppénzen van? A táppénzigényt az OEP elutasította, mert a biztosításban 30 napnál hosszabb megszakítás volt a szabadságvesztés miatt. Táppénzen van-e még a tag, és nem kell járulékot fizetni, vagy megszűnik a táppénz, és saját maga után meg kell fizetni a járulékokat? Valaki azt mondta, hogy járulékot sem kell fizetni, és táppénzen sincs, csak a NYENYI-lapon közölni kell.
2. cikk / 6 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
3. cikk / 6 Nyugdíj alapját képező jövedelem
Kérdés: A nyugdíj megállapításánál bérjövedelemnek számít-e az az időszak, amikor egy munkaviszonyban álló ügyvezető NYENYI lapját egy kft. úgy töltötte ki, mintha a minimálbér utáni járulékfizetés megtörtént volna, annak ellenére, hogy a cégnek fizetési nehézségek miatt másfél év járulékfizetési elmaradása van?
4. cikk / 6 Előzetes letartóztatásban lévő beltag biztosítása
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy bt. egyetlen, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő beltagja után? Be kell-e jelenteni ezt a tényt az APEH-nek, illetve a tb-nek, illetve hogyan alakul az adatszolgáltatási kötelezettség?
5. cikk / 6 Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt
Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
6. cikk / 6 NYENYI-lap kitöltése
Kérdés: Szolgálatiidő-elismerési kérelem esetében a tárgyévre vonatkozó NYENYI-lapon a "Biztosításban töltött idő" rovatnál ki kell-e tölteni az arányos szolgálati napok számát, ha a dolgozó jelenleg is munkaviszonyban áll?