Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.
Részlet a válaszából: […] ...vagy éppen felsőfokú szakképzés céljából létesült-e a hallgatói jogviszony] mentesül a minimumkötelezettség alól, a társadalombiztosítási járulékot, illetve a szociá-lis hozzájárulási adót csak a tényleges kivétje után kell megfizetnie.(Kéziratzárás: 2024. 07...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Kataalanyiság megszűnése hónap közben

Kérdés: Mikortól kötelezett az szja szerinti egyéni vállalkozóként megfizetni a közterheket egy kisadózó egyéni vállalkozó, akinek a kisadózói alanyisága 2024. május 8-tól megszűnt kifizetői bevétel miatt? A vállalkozó május hónapra megfizette az 50.000 forintos tételes adót.
Részlet a válaszából: […] ...szintén le kellett rónia az 50 ezer forintos tételes adó teljes összegét.Ugyanakkor ezzel a nappal megszűnt a kisadózóként fennálló biztosítás, május 9-től már egyéni vállalkozóként biztosított. Ebből következően e naptól minimumadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kft. tagjainak járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
Részlet a válaszából: […] ...tehát azon túl, hogy társas vállalkozóként bejelentésre kerül (és e jogviszonnyal szerepel a ’08-as bevallásban), semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség sem merül fel vele kapcsolatban.A másik tag esetében ez nem jó választás, mert heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Külföldre költöző ügyvezető

Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...Dubaj nem EGT-tagállam, és Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye sincs vele, a tulajdonos-ügyvezető biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll Magyarországon. Ügyvezetőként ugyanis valamilyen módon biztosítottnak minősül akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] ...irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerinti terheli.Ezt az előírást az egyéni és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés:

Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.

Részlet a válaszából: […] ...10-től szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységét, ami egyben azt is jelenti, hogy egyéni vállalkozói jogviszonyában szünetel a biztosítása is.Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól is, hiszen a Tbj-tv. 40....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Egyéni vállalkozói tevékenység munkaviszony mellett

Kérdés:

Főfoglalkozású átalányadózóként meg kell fizetnie a továbbiakban a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, ahol eddig táppénzen volt, a jogosultsága azonban hamarosan megszűnik, viszont továbbra is keresőképtelen marad? Az érintett az egyéni vállalkozásában folyamatosan dolgozott, a keresőképtelenség erre a jogviszonyra nem vonatkozott.

Részlet a válaszából: […] ...megszűnését követően az érintettnek a munkaviszonyában a Tbj-tv. 16. §-ának c) pontjában foglaltak szerint szünetel a biztosítása, míg egyéni vállalkozóként "belép" a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség.Ezt úgy tudná "elkerülni"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés:

Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?

Részlet a válaszából: […] ...végezhető részmunkaidőben is.Munkaviszony esetén a tényleges munkabérből le kell vonni a személyi jövedelemadót. A társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót pedig legalább a minimálbér 30 százaléka alapján kell megfizetni akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy az egyéni vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
1
2
3
…
60