Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...ez alapján már egyébként is társas vállalkozóvá vált. A végelszámolás befejezéséig a beltag még mindig tagja a társaságnak, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, tehát – pusztán a vezető tisztségviselői tevékenysége miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége

Kérdés:

Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] ...szükséges a társasági szerződés erre vonatkozó rendelkezése. Válasz olvasói észrevételre Olvasói észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 224. számában megjelent 3840. számú kérdés kapcsán ismét azt sugallják, hogy az egyszemélyes kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...el a mindenkori minimálbérösszegét – a szolgálati idő arányos csökkenésén túl ennek nincs továbbihátrányos következménye. A tagok biztosítási jogviszonya, ezáltal pedig abejelentési kötelezettség a munkavégzésüktől függően keletkezik. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt. 30. § (3) bekezdése kötelezően előírja], mely jogviszony ingyenes alakzatát is elismeri a Ptk. A díjazás nélküli megbízás biztosítási, járulék- és EHO-fizetési kötelezettséget nem eredményez. Nehezen értelmezhető az a kérdésrészlet, amely úgy szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...Erre tekintettel 1998. június 16. és 1999. szeptember 30. között az APEH a kft. terhére felszámította a baleseti járulék és a társadalombiztosítási járulék közötti különbözetet. Összességében járulékkülönbözet, bírság, késedelmi pótlék címén az APEH...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.