Beltag személyes közreműködése

Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a bejelentett főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és nem kizárólag egészségügyi szolgáltatásra, hanem a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaira is jogosultságot szerez. Az ellátások számítási alapja havi 94 400 forint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosított, azaz – megfelelő járulékfizetés ellenében – a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Amennyiben tehát a tag főfoglalkozásúnak minősül, és így biztosítottá válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Közszolgálati jubileumi jutalom

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából beszámítható időtartamnak minősül-e a szövetkezeti tag munkavégzéssel járó jogviszonya? (Az érintett személy egy vegyesipari szövetkezetnél volt tagsági jogviszonyban 1981 és 1987 közötti időtartamban.)
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezet és a tag között létrejöttmunkamegállapodás, illetveb) jogszabály által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időmegállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...tagi jövedelmük (de legalább a minimálbér)után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a 29 százalékos mértékűtársadalombiztosítási járulékot, a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a 6százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve a tételes ehót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Ipari szövetkezeti tag jogviszonya

Kérdés: Megtarthatja-e továbbra is a tagsági viszonyát az az üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag, aki kilép a szövetkezetből (megszünteti munkaviszonyát), és egy kft.-hez megy dolgozni? Hogyan változik a helyzet, ha nem rendelkezik üzletrésszel? Üzletrésszel rendelkező ipari szövetkezeti tag nyugdíjba megy a szövetkezettől. Megtarthatja-e tagsági viszonyát, vagy a munkaviszonyának megszüntetésével tagsági viszonyát is meg lehet-e szüntetni a nyugdíjba vonuló ipari szövetkezeti tagnak? Mi történik a tagsági viszonyával akkor, ha a szövetkezetnél továbbra is kiegészítő tevékenységben néhány órás tevékenységet végez, vagy akkor, ha évenként csak néhány esetben végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezet és a tagközött létrejött munkamegállapodás, illetve jogszabály által előírt munkavégzésidőtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időmegállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkáltatói jogokat gyakorló tag jogviszonya

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?
Részlet a válaszából: […] ...hogy jelen esetben ilyen tag nincs, bármelyikük létesíthetmunkaviszonyt is a társasággal. Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítás Levelek 80. számban – 2006.04.18)Az elmúlt években sokszor felmerült ez a kérdés, a válaszok pedig következetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Végelszámoló kültag jogviszonya

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség tartama alatt (jelen esetben avégelszámolásra történő kijelölés napjától a társaság törléséig) kiterjed abiztosítás [Tbj-tv. 10. § (2) bekezdése].Ez azt jelenti, hogy az általános szabályok szerint meg kellutána fizetni a járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt. 30. § (3) bekezdése kötelezően előírja], mely jogviszony ingyenes alakzatát is elismeri a Ptk. A díjazás nélküli megbízás biztosítási, járulék- és EHO-fizetési kötelezettséget nem eredményez. Nehezen értelmezhető az a kérdésrészlet, amely úgy szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.