GYÁP alapja GYES-ről visszatérő munkavállaló esetében

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapítható meg a GYÁP annak az édesanyának az esetében, aki 2003. január 27-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2012. december 20-tól 2013. december 19-ig táppénzt kapott, 2013. december 20-tól beteg gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül, 2014. október 8-tól a GYES folyósítása mellett visszatért dolgozni, és 2015. március 19-től március 27-ig GYÁP-ot igényel?
Részlet a válaszából: […] ...új szabályok értelmében akkor, ha a keresőképtelen biztosítottnak a táppénzre való jogosultsága kezdőnapját megelőzően folyamatos a biztosítási ideje, a táppénze alapját a táppénzre való jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Baleseti táppénz alapja II.

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. szeptember 2-től 2014. június 30-ig tanulószerződés, 2014. július 1-jétől pedig munkaszerződés alapján dolgozik a cégnél, és 2015. január 27-én üzemi balesetet szenved? Figyelembe vehető a tanulószerződés időszaka ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához abból kell kiindulnunk, hogy milyen jövedelem lehet az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz alapja.Az Eb-tv. 39/A. §-ában foglaltak alapján az említett ellátások összegének megállapításánál az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Közterhek alapja

Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatások – étkezési jegy, helyibérlet, önkéntes pénztári hozzájárulás stb. – nem képeznek sem adóalapot, semtársadalombiztosításijárulék-alapot. Ezeknek a juttatásoknak a közvetlen, rövid távú előnyük azolcsóságuk, mivel a munkáltató kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Többségi tulajdonos ügyvezető önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni, illetve a tagtól levonni abban az esetben, ha egy kft. a többségi tulajdonos, személyesen közreműködő ügyvezetője részére önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet? Figyelembe vehető-e ez az összeg a táppénz alapjának meghatározásánál? Szerepeltetni kell-e az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban, illetve a biztosítási kedvezményt ettől függetlenül érvényesítheti-e a tag?
Részlet a válaszából: […] ...kiosztott járulékalapot képezőjövedelmének minősül, ami után az általános szabályok szerint kell megfizetni a29 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is.Ebben az esetben a járulékalapot képező jövedelem betegség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...meg."A fentiek alapján a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3 905 500 forintos éves felső határig kell levonni.A biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
1
3
4