Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...43. § (1) bekezdés]. Atáppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzőnaptári évben elért, egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelemnaptári napi átlaga alapján kell megállapítani [Eb-tv. 48. § (2) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azirányadó időszak a 2004. január 1-jétől 2005. március 20-ig terjedő időtartam.A biztosítottnak nincs ezen időtartamon belül 180 naptári napi jövedelme, ezérta gyermekgondozási díj összegét a jogosultsága kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a következő esetben a táppénz összegét képező naptári napi jövedelmet? A dolgozó munkaviszonyban állt 2000. augusztus 1-jétől 2003. január 31-ig, passzív táppénzben részesült: 2003. február 1-jétől 2003. március 16-ig, munkanélküli-segélyben részesült: 2003. március 18-tól 2004. május 2-ig, munkaviszonyban áll 2004. május 1-jétől jelenleg is.
Részlet a válaszából: […] ...beteg 2004. július 19-től. Az időarányosan járó 10 nap betegszabadságra távolléti díjban részesült.A dolgozó folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik 2000. augusztus 1-jétől. A keresőképtelenség első napjához igazodóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] ...saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.A baleseti táppénzének az összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...meg."A fentiek alapján a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot a munkabérből is és a felhasználási szerződés alapján kifizetett, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelemből is a 3 905 500 forintos éves felső határig kell levonni.A biztosított mindaddig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
Részlet a válaszából: […] ...hívni, mely szerint:(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.(3) Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Passzív táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
Részlet a válaszából: […] ...biztosított a biztosítási jogviszony megszűnése miatt 2002. december 1-jétől jogosult táppénzre. A keresőképtelenség első napjától a biztosítási jogviszony megszűnéséig – munkaviszony esetén – betegszabadságra jogosult. Munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből megállapíthatjuk, hogy a keresőképtelenség a biztosítás fennállása alatt következett be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
4
5