Járulék bevallásának és fizetésének késedelme, elmaradása

Kérdés: Milyen jogkövetkezmények sújthatják az adózót a járulékok bevallásának, illetőleg megfizetésének késedelme vagy elmaradása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.Megjegyzendő, hogy amennyiben az igazgatási szerv (pl. adóhatóság, egészségbiztosítási szerv) esik késedelembe, vagyis a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlatot döntően meghatározza, hogy a munkavállaló jelenleg is foglalkoztatottként állományban van-e, vagy időközben a társadalombiztosítási jogviszonya megszűnt.Az irányadó Tbj-tv. 82. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a természetes személy még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 25. §-a alapján a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vont járulékot a dolgozótól a következő kifizetéskor levonhatja. (Munkaviszony esetében a levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...de legkésőbb június 20-ig – levonja vagy visszafizeti.A munkabérből havonta levont adóhátralék nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint az adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha az adóhátralék ilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...tudja korrigálni az általa levonni elmulasztott, magánszemélyt terhelő járulékokat.A Tbj-tv. rendelkezése alapján a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Adószámos magánszemély közterhei

Kérdés: Terheli önrevíziós kötelezettség a kifizetőt abban az esetben, ha egy adószámos magánszemély festőtől a bruttó összeget tartalmazó számla ellenében megvásárolta az általa festett képeket, majd a művész utólag jelezte egy nyilatkozattal, hogy kéri az szja levonását és a 10 százalékos költséghányad figyelembevételét? Helyesbíteni kell a számlát ebben az esetben? Vissza kell fizetnie a művésznek az szja összegét? Meg kell fizetnie a kifizetőnek a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem, illetve szociális hozzájárulási adó alapjául szolgáló jövedelem. Ebből következően a felek között biztosítási kötelezettséggel járó jog­viszony nem keletkezett, járulék- vagy szociálishozzá­járulásiadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Tehergépjármű-vezető munka- és pihenőideje

Kérdés: Megsértett-e valamilyen jogszabályt a munkáltató, illetve milyen intézkedéseket kellett volna megtennie az alábbi esetben? Egy tehergépkocsi-vezető 06.00 órától 18.00 óráig fuvarfeladatát látta el, majd 21.00 óráig a járművet takarította. Másnap 04.00 órakor újra munkába állt, 15.20-kor volt egy személyi sérüléssel nem járó balesete, ahol rendőri intézkedés történt és jegyzőkönyv készült, ezért 22.00 órakor ért be a vállalat területére. A munkáltató nem dokumentálta az esetet. A következő nap szintén 04.00 órakor kezdte meg a munkát és 19.00 óráig dolgozott. Van-e valamilyen lehetősége a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkáltatója nem fizeti ki számára a pluszként végzett munkát?
Részlet a válaszából: […] ...123. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben akollektív szerződés ennél rövidebb, de legalább napi 8 óra egybefüggő pihenőidőbiztosítását írhatja elő. A munkavállalót a készenlétet követően általában pihenőidőilleti meg, azonban a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Magánnyugdíjpénztár utólagos választása

Kérdés: Mit kell tenni a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha egy 2006 szeptemberében részmunkaidős munkaviszonyt létesített, 30 év alatti pályakezdő nappali tagozatos egyetemi hallgató belépése óta nem választott magánnyugdíjpénztárat, a munkáltató a területi pénztárhoz nem jelentette be, és a levont nyugdíjjárulék teljes összegét az APEH részére utalta át?
Részlet a válaszából: […] ...Mny-tv. 22. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kötelezőpénztártagság esetén a tagsági jogviszony kezdő időpontja a biztosításijogviszony keletkezésének a napja.Ez azt jelenti, hogy amennyiben az érintett 2006szeptemberében tényleg pályakezdő volt, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.
1
2