Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti öregségi nyugdíjas státuszát.Közalkalmazottként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kiterjed rá a biztosítás, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...az említett személynek egyéni vállalkozóként az evaalap 10 százaléka utáni 10 százalékos nyugdíjjárulékon kívül más társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a vállalkozónak, aki 2012. október 1-jétől a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, de a tevékenységét tovább kívánja folytatni?
Részlet a válaszából: […] ...bevallani.Tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem minősül biztosítottnak, a biztosítási jogviszony megszűnését a T1241-es bejelentésen be kell jelenteni. Ezen túlmenően a 12T101E nyomtatványon be kell jelenteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az egyéni és a társasvállalkozónak 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot kell fizetni, amelynekalapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.A Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint igényelhető vissza.)Az ekho fizetésével kiváltott kötelezettségek– A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék;– A biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék(magán-nyugdíjpénztári tagdíj);– A kifizetőt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére

Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
Részlet a válaszából: […] ...idézett iránymutatásában."A minimálbér változásának a hatása a Tbj. szerintijárulékfizetési kötelezettség gyakorlatára [a társadalombiztosítás ellátásairaés a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló1997. évi LXXX. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...áll. Jogszabályi tiltás hiányában ösztöndíj fizetésének joga az említetteken kívül bárkit megillethet (mecénás). A társadalombiztosítási kötelezettségek szempontjából bármely esetben azt kell vizsgálni, hogy az ösztöndíjban részesülő és az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.