II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...a rokkantsági nyugdíjas munkavállalónálsem. Fontos tudni, hogy a nyugdíjas (öregségi, rokkantsági)munkavállalók béréből egészségbiztosítási járulék nem vonható, így táppénzrenem jogosultak, és újabb szolgálati időt sem szerezhetnek. Más a helyzet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] ...december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra jogosult, melynek érdekében valamelyik (biztosított vagy nyugdíjas) szülőjének be kell őt jelentenie a megyei egészségbiztosítási pénztárnál a Tbj-tv. R. 26. §-ában foglaltaknak megfelelően.Ha az érintett egy kft. tagja, és a cég vállalná...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot képez, tehát a foglalkoztatónak meg kell utána fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot.Ezen túlmenően a szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – természetesen figyelembe véve a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Tagdíj-kiegészítés visszafizetése

Kérdés: Társaságunk egy munkavállalója rokkantnyugdíjas lett, és visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mi lesz a cégünk által eddig fizetett 4 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésének sorsa, hisz az nem növeli dolgozónk rokkantságinyugdíj-alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt probléma egészen 2002. december 31-ig megoldatlan volt, azaz a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett munkavállalók tagdíj-kiegészítése gyakorlatilag "elveszni látszott", elnyelte a nyugdíj-biztosítás költségvetése.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen hozzá is jutott volna.Első lépésként meg kell határozni a dolgozó 1999. évi egyéni járulékának (a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is, hiszen ennek csak 2001. január 1-jétől nincs maximuma) felső határát, ami – teljes évre számolva – 365...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
4
5