Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] ...a fizetési fokozatban a közalkalmazottat az alapszabadságon felül 2 nap fizetési fokozat után járó pótszabadság illeti meg.A társadalombiztosítási nyugellátás szempontjából szolgálati időként figyelembe vehető időtartamok és a Kjt. szerinti közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

NAV munkavállalóinak jubileumi jutalma

Kérdés: Jogosultak törzsgárdapénzre a NAV dolgozói? Mennyi felmentés jár a fizikai dolgozónak abban az esetben, ha nyugdíjazás miatt szűnik meg a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...felmentés jár. A nyugdíjba vonulás a munkaviszony és a nyugdíjra jogosultság szempontjából azt jelenti, hogy a munkaviszonyt mint biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni, mert a munkavállaló az egyéb feltételek fennállása esetén csak attól az időponttól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjai szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében biztosított a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése

Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
Részlet a válaszából: […] ...az illetékes I. fokú állami adóhatósághoz bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított természetes személy foglalkoztatását a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 12.

1956-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Kinek kell kezdeményeznie a munkaviszony megszüntetését abban az esetben, ha a munkavállaló nyugdíjba szeretne vonulni? Mekkora összegű nyugdíjra számíthat egy 1956 januárjában született nő, aki 1971 óta folyamatosan dolgozik, sőt már az általános iskolai évei alatt is munkakönyvvel végzett munkát a nyári szünetekben, iskolai tanulmányait esti tagozaton végezte, 1975-ben szült, de nem vette igénybe a GYES teljes időtartamát, másfél év múlva visszament dolgozni, ezért 2010. december 31-én 39 év 206 nap elismert szolgálati idővel fog rendelkezni? Milyen juttatásokat fog kapni a munkáltatójától a nyugdíjazására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...bejogosultsági időként, ezért elöljáróban azt javasoljuk, hogy 2011. január 1-jétkövetően a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnélterjesszen elő az ellátás megállapításához szükséges igényt. Az igénybejelentésenyomán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása

Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
Részlet a válaszából: […] ...adóterhet nem viselő járandóságnak minősül(Szja-tv. 3. § 72/f pontja), s mint ilyen, sem személyi jövedelemadót, sem atársadalombiztosítást megillető járulékokat utána fizetni nem kell. A felsőfokúoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.