Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

64 cikk rendezése:

1. cikk / 64 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés:

Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

2. cikk / 64 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

3. cikk / 64 Egyszemélyes kft. GYED-ben részesülő tagjának munkavégzése

Kérdés: Végezhet tevékenységet a saját egyszemélyes kft.-jében a tag abban az esetben, ha gyermeke kétéves koráig, 2024. július 9-ig gyermekgondozási díjban részesül? Elszámolhat részére a társaság havi 40.000 forint összegű megbízási díjat, illetve esetleg dolgozhat részmunkaidős munkaviszony keretében is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

4. cikk / 64 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés:

Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

5. cikk / 64 GYES-ben részesülő ügyvezető

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket heti 1-2 órás munkaviszonyban egy 2022. szeptember 1-jén alapított kft. ügyvezetője, aki rendelkezik egy főállással, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYES-ben részesül? A cég jelenleg még érdemben nem működik. Igénybe vehet fizetés nélküli szabadságot az ügyvezető a GYES tartama alatt a kft.-ben is? Változik a járulékfizetés, ha megszűnik a GYES?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

6. cikk / 64 Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

7. cikk / 64 CSED-, GYED-jogosultság

Kérdés: Részmunkaidős és nem folyamatos munkaviszonya ellenére is jogosulttá válhat CSED-re és GYED-re egy kismama, aki tavaly fejezte be egyetemi tanulmányait, 2021. július közepétől december 31-ig heti 10 órás munkaviszonyban állt, 2022. szeptember 1-jétől ismét főállású munkaviszonya van, és december elején szül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

8. cikk / 64 Idényjellegű tevékenység

Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak az idénymunkára?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

9. cikk / 64 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

10. cikk / 64 Ellátások koraszülött gyermek esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki első gyermekének születését 2021. április 17-re várta, a szülési szabadság kiadását 2021. március 22-től kérte, de gyermeke koraszülöttként 2021. március 1-jén megszületett? A gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézményben gondozzák, az anya az újszülött gyermeke mellett van, és várhatóan 2021. május elején hagyhatják el az intézményt. A dolgozó 2017-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaidőben.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.