Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak.Ebből következően az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség, sőt a havi minimumadó és -járulék megfizetése alól sem mentesül. Ugyanakkor élhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig lehet érvényesíteni. Van azonban egy kedvező szabály. Az átalányadózást alkalmazó, a 42. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásában keresőtevékenységnek az Eb-tv. R. 1. §-a (1) bekezdésének p) pontja értelmében a Tbj-tv. 6. szakaszában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül. Tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon azt a volt kisadózó egyéni vállalkozót, aki 2022. szeptember 1-jétől az átalányadót választotta, de 2022. október 17-től nyugdíjas lesz, és emellett folytatja tovább a vállalkozását? Terheli ebben az esetben egész hónapra a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, ha a nyugdíjazás napjáig nem érkezett bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya október 16-án megszűnt, hiszen október 17-től már kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A biztosítás megszűnését a 'T1041-es nyomtatványon be kell jelentenie.Ami a minimumjárulék-fizetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén

Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót nem terheli sem szociális hozzájárulási adó, sem társadalombiztosítási járulék.A 2258-as havi bevallást a kiegészítő tevékenységű öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője

Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.A foglalkoztatottak biztosítási kötelezettségét azonban az általános szabályok szerint kell elbírálni a Tbj-tv.-ben, illetve az EGT rendeletekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cégből díjazásban nem részesül, ha mellette átalányadózó kisadózóként biztosított? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százalékának alapulvételével ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...alapjának megfelelő adó- és járulékalap figyelembevételével, de legalább a minimálbér után megfizetve a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetve a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] ...a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér (garantált bérminimum) 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér (garantált bérminimum) 100 százaléka után a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.
1
2