23 cikk rendezése:
11. cikk / 23 1952-ben született férfi korhatár előtti ellátása
Kérdés: Befolyásolja-e az 1952. július 25-én született férfi korhatár előtti ellátásra jogosultságát, ha munkaviszonyt létesít jelenlegi munkáltatója leányvállalatánál úgy, hogy megállapodnak a jogviszony 2012. július 25-ei megszüntetéséről? A munkavállaló 2011. december 20-án jelenlegi munkáltatójával is megállapodott a munkaviszony megszüntetéséről, mert előrehozott öregségi nyugdíjat akart igényelni.
12. cikk / 23 USA-ba kirendelt munkavállaló közterhei
Kérdés: Hogyan kell levonni a közterheket annak a kirendelt munkavállalónak az esetében, aki 2011. augusztus 19-től 2012. augusztus 18-ig az Amerikai Egyesült Államokban, az ottani leányvállalatnál végzi a munkáját, és a fizetését itthonról kapja? Tavaly Magyarországon fizette meg az adót és a járulékokat, de ebben az évben az USA-ban adózik. Adóelőleget jelenleg nem vonnak tőle, de 18,5 százalék járulékot igen. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan változik abban az esetben, ha októberig maradnia kellene?
13. cikk / 23 Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
14. cikk / 23 Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése
Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
15. cikk / 23 Kirendelés külföldi leányvállalathoz
Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
16. cikk / 23 Uniós állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Melyik államban minősül biztosítottnak az a Magyarországon állandó bejelentett lakcímmel rendelkező munkavállaló, aki heti 8 órás részmunkaidős határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik egy cégnél, és 2009. május 18-tól ugyanezen cég romániai leányvállalatának kinevezett ügyvezető igazgatója, heti 32 órás részmunkaidőben, határozott időtartamig? A munkavállaló jövedelméből mind a romániai, mind a magyarországi egyéni járulékok levonásra, bevallásra, befizetésre kerülnek. Változik-e valami az új koordinációs rendelet hatálybalépése után?
17. cikk / 23 Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei
Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
18. cikk / 23 Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
19. cikk / 23 Olasz ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
20. cikk / 23 Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei
Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?