Végelszámoló kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy végelszámolás alatt álló kft. tagjaként jelenleg ellátja a végelszámolói tevékenységet is?
Részlet a válaszából: […] ...még az is, hogy amennyiben a járulékalapot képező tényleges jövedelem (munkabér) nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót ez után az összeg után akkor is meg kell fizetni.Abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Kft. nyugdíjas és egyetemista ügyvezetői

Kérdés:

Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon egy kétszemélyes kft. tagjait abban az esetben, ha személyesen egyikük sem működik közre a társaság tevékenységében, de mindketten ügyvezetők, amelyért díjazásban nem részesülnek? A kft. egy családi vállalkozás, amelynek tagjai a nyugdíjas édesapa és az egyetemista fia.

Részlet a válaszából: […] ...mindketten társas vállalkozónak minősülnek.Az apa nyugdíjas, tehát kiegészítő tevékenységűnek tekintendő, így vele kapcsolatban biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. Ennek megfelelően a 'T1041-es nyomtatványon sem kell őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Egyszemélyes kft. tagjának és ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Keletkezik-e a T1041 számú nyomtatványon bejelentendő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya egy egyszemélyes kft. tagjának, illetve az ügyvezetőnek, aki nem tagja a társaságnak, ha mindketten rendelkeznek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér után? Kell fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után, ha időközben nyugdíjba vonul?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben a kft.-ben semmilyen formában nem végez munkát, a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, esetében biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, és őt a 12T1041 jelű nyomtatványon bejelenteni nem kell. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.

Nyugdíjas ügyvezető szerződése

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkaviszonyra,ennek hiányában a megbízási jogviszonyra irányadó általános szabályok szerint -tehát az utóbbinál csak a biztosítási jogviszonyt eredményező, a minimálbér 30százalékát meghaladó díjazás esetén – járulékköteles, és 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérnek vagy megbízási díjnak kell tekinteni,de semmi esetre sem tagi jövedelemnek.Munkaviszony esetén feltétel nélkül kiterjed rá abiztosítás, munkabére után 29 százalék tb-járulékot kell fizetni, le kell rónia havi 1950 forintos tételes eho-t, viszont megilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...vázoljuk fel. Akérdezőnk által említett legfelsőbb bírósági ítélet az ügyvezető jogviszonyát -munkaszerződés hiányában – biztosítási kötelezettséget eredményező megbízásijogviszonynak minősítette, mintegy kizárva a nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.