Önkéntes pénztári hozzájárulás

Kérdés: Kaphat-e mindenhol önkéntes pénztári hozzájárulást az egyidejűleg több munkáltatónál dolgozó munkavállaló, ha a hozzájárulások összege együttesen sem haladja meg a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt? Egymást követő munkaviszonyokban adható-e kedvezményesen önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni, azaz 54 százalékszemélyi jövedelemadót, a személyi jövedelemadóval növelt juttatási értékre 27százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék szakképzésihozzájárulást.Ha a magánszemélynek egyidejűleg csak egy munkáltatója van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló járulékot atársadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k)pontjában és 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Társas vállalkozó adómentes juttatásai

Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...tag esetén 500 ezerforint támogatói adományt juttat önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárba. A támogatói adomány után sem társadalombiztosításijárulékot, sem egyéni járulékokat, vagy egészségügyi hozzájárulást nem kellfizetni. A nyújtott támogatói adománnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót és egyéni járulékokatfizet. A munkáltatónak ez után az összeg után meg kell fizetnie a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot és a 3 százalékos munkaadói járulékot is.Az adómentes rész, azaz a 20 700 forint (és csakis az)beszámít a 71...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...A munkáltató megfizeti az 54 százalék személyi jövedelemadót, aszemélyi jövedelemadóval növelt alapra 29 százalék társadalombiztosításijárulékot és 3 százalék munkaadói járulékot, így például egy 10 ezer forintértékű juttatás a munkáltatónak 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...juttatások, és a kifizetőt az54 százalék személyijövedelemadó-, a személyi jövedelemadóval növelt alapra 29százalék társadalombiztosításijárulék- és 3 százalék munkaadóijárulék-fizetésikötelezettség terheli. Ebbe a körbe tartoznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatónak kell 44 százalék személyijövedelemadót megfizetnie, emellett az adóval növelt érték után terheli 29százalék társadalombiztosítási járulék és 3 százalék munkaadói járulék is. Aszemélyi jövedelemadót az adóév utolsó napjára, ha a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének is tekinthető. A szervezeti forma jogszabályi kereteit elsősorban az Öpt. tartalmazza, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.