36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Kérdés:
Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
2. cikk / 36 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
3. cikk / 36 Átalányadózás ingatlan-bérbeadás és magánszálláshely-tevékenység esetén
Kérdés: Választhatja az átalányadózást egy öregségi nyugdíjas egyéni vállalkozó abban az esetben, ha magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet végez? Abban az esetben, ha ugyanez az egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenységet végez, átalányadózás választása esetén valóban semmilyen közterhet nem kell megfizetnie évi 1 200 000 forint bevételig? Milyen közterheket kell megfizetni az 1 200 000 forint feletti bevétel után? Az '58-as bevallást üresen is be kell nyújtani?
4. cikk / 36 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
5. cikk / 36 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
6. cikk / 36 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: 2020. július 1-jétől milyen járulékfizetési kötelezettsége van a különböző vállalkozásaiban annak a személynek, aki "A" Kft. tulajdonos-ügyvezetője, csak osztalékot vesz föl, "B" Kft. tulajdonosa, munkaviszonyban 210 600 forint/hó jövedelemmel, 40 órás foglalkoztatással, és ezenfelül kisadózó egyéni vállalkozó?
7. cikk / 36 Mezőgazdasági őstermelő számlája
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadónak abban az esetben, ha egy mezőgazdasági őstermelő állított ki számlát talajmunkák végzéséről egy másik mezőgazdasági őstermelő részére? Bevételként kell elszámolni a számla összegét a szolgáltatást végző őstermelőnél?
8. cikk / 36 Szakképző iskolai tanulók juttatásai
Kérdés: Köteles a teljes tanévben juttatást fizetni az együttműködési megállapodás alapján képzett szakképző iskolai tanulóknak az őket foglalkoztató egyéni vállalkozó? Amennyiben nem kötelező, de a vállalkozó mégis fizet, akkor adható adómentesen ez a juttatás? Elszámolható ebben az esetben a szakképzési hozzájárulási kedvezménynél az oktatói kiegészítő kedvezmény?
9. cikk / 36 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
10. cikk / 36 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése
Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
