Társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...rész- vagy teljes munkaidőről) teljeskörűen biztosított, munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, illetve a kifizetőnek le kell rónia utána a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kft. megbízott ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a kft. ügyvezetőjének, aki megbízási szerződés alapján látja el a tevékenységét, de a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és emellett egy rt. nyugdíjas vezérigazgatójaként heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének g) pontja szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra – vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Ez alapján a biztosítási kötelezettség abban az esetben állna fenn, amennyiben a havonta kapott járulékalapot képező jövedelme elérné a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Grúz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy kft. grúz állampolgárságú ügyvezető tagja után, aki alkalmazottat foglalkoztat, és személyesen semmilyen módon nem működik közre a társaság tevékenységében? Vezetőként nem kíván semmilyen jövedelmet felvenni.
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottként be kell jelenteni, és 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az ügyvédi iroda tagja – irodavezetői minőségétől függetlenül – társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejöttének napjától annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem után is megkell fizetni (Tbj-tv. 36. §). Ha a nyugdíjas tag megbízási jogviszonya alapjánrészesül díjazásban, biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az dönti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Járulékok elszámolása

Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járulékalapja a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetettjárulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forintösszegű minimum-járulékalap. Ettől eltérően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak fizetett 50 000 forint megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napraannak harmincadrészét. Amennyiben igen, akkor a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdésealapján a biztosítás és a járulékalapot képező (adóelőleg számításánálfigyelembe veendő) jövedelem után 29 százalék tb-járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség teljesítéseérdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolványkiváltását, illetőleg a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 naponbelül lehet benyújtani az állami adóhatósághoz.(2) A foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...változást jelentenek e kérdésmegítélését illetően. A Tbj-tv. 11. § c) pontja a korábbiakban úgyrendelkezett, hogy nem terjed ki a biztosítás a külföldi részvétellel működőgazdasági társaságnak a Magyar Köztársaság területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
1
2