Beltag személyes közreműködése

Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a bejelentett főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és nem kizárólag egészségügyi szolgáltatásra, hanem a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaira is jogosultságot szerez. Az ellátások számítási alapja havi 94 400 forint....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...álló biztosítottaknak, másrészt az ügyvezetői minőségükre tekintettel egyidejűleg társas vállalkozóknak is, azaz egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyeknek minősülnek.A Tbj-tv. a több biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...rész- vagy teljes munkaidőről) teljeskörűen biztosított, munkabérét 10 százalékos nyugdíjjárulék, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, illetve a kifizetőnek le kell rónia utána a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a 27.§ (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogya társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért,járulékalapot képező jövedelem. E jogszabály figyelembevételével a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Betéti társaság kültagjának jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja a betéti társaság a kültagját, aki a társasági szerződés szerint nem kötelezett személyes közreműködésre, azonban hetente 2-3 napot ténylegesen munkát végez a cégnél? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána? Egyéb munkaviszonnyal, illetve biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A társasági szerződés kötelező tartalmi elemeit a Gt. 11. §-a tartalmazza. A 11. § h) pontja alapján – ami az egyes társasági formáknál előírt további kötelező tartalmi elemekre utal – állapít meg a Gt. 82. §-a speciális érvényességi kellékeket a bt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] ...szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (járulékalap alsó határa) után a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztár tagja esetén 0...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] ...munkát végez a betéti társaságban, társas vállalkozónak minősül, és vonatkoznak rá a társas vállalkozókat érintő társadalombiztosítási szabályok. Ez esetében azt jelenti, hogy amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak (tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Személyes közreműködés a betéti társaságban

Kérdés: Van-e valamilyen törvényi előírás arra, hogy egy betéti társaságnak kötelezően foglalkoztatni kell valakit munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban? Létezik-e olyan eset, amikor a személyes közreműködés ellenére sem kell közterhet fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...együtt feltétlenül járulékfizetési kötelezettséggel. A kérdésben felvázolt esetben többes jogviszonyról van szó, mellyel a Társadalombiztosítási Levelek 3. számának 48. kérdése már részletesen foglalkozott.Abban az esetben, ha a tagok a jövedelmet kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...esetén egy naptári napra a havi összeg harmincadrésze jár.)A törvény kizárja a GYET-re jogosultak köréből azt a személyt, aki társadalombiztosítási vagy szociális juttatásként kapható rendszeres pénzellátásban részesül, kivéve magát a GYET-et, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.